Az egyes vizsgarészek pontozását és a ponttartományokat a „Pontozási részek és ponttartomány minden szinthez” (Scoring sections and range of scores for each level) dokumentum tartalmazza.
Mivel a kezdő japán nyelvtanulás szintjén az „Nyelvi ismeretek” és az „Olvasás” területei sok tekintetben átfedik egymást vagy nehezen választhatók szét, úgy véljük, hogy a „Nyelvi ismeretek” és az „Olvasás” kombinált pontszáma jobban tükrözi a tanulási szakasz jellemzőit, mint ha az „Olvasás” külön pontot kapna.
Néhány vizsgán a helyes válaszok előre meghatározott pontjainak összegzésével számítják ki a pontokat. A JLPT skálázott pontrendszert (scaled score) használ az „Tételválasz-elmélet” (Item Response Theory) alapján, és nem az összegzett helyes válaszok pontjait alkalmazza. Részletesebb magyarázat a skálázott pontokról elérhető.
A vizsgázók pontjait nemcsak mechanikusan számítják, hanem szakértők is szigorúan ellenőrzik. A vizsga útmutató (Test Guide) világosan jelzi, hogy egyéni vizsgaeredményekre vonatkozó megkereséseket nem fogadunk el.
A JLPT „skálázott pontszámokat” használ, nem a „nyers pontokat” (raw score), amelyek egyszerűen a helyes válaszok pontjainak összeadásából adódnának.
A skálázott pontszámot minden vizsgázó egyéni válaszadási mintája alapján határozzák meg – hogy mely kérdéseket válaszolta helyesen, és melyeket nem. Mivel ez eltér a helyes válaszok számától, előfordulhat, hogy egy vizsgázó sok helyes válasz ellenére viszonylag alacsony skálázott pontot kap.
Részletesebb magyarázat a skálázott pontokról elérhető.
A „Múltbéli Tesztadatok” (Past Test Data) dokumentum minden vizsgaalkalomhoz tartalmaz egy „Skálázott pontok kumulatív eloszlása” (Cumulative Distribution of Scaled Scores) táblázatot. Az „Eredményjelentésben” (Score Report) szereplő skálázott pontok és a táblázat segítségével megtudhatja, hol helyezkedik el az összes vizsgázó között, akik ugyanazt a vizsgát tették le.
※ A 2016. júliusi vizsgától kezdődően a külföldön sikeresen vizsgázók bizonyítványán (kivéve a hallásértési szakasztól felmentetteket) százalékos eloszlás szerinti besorolást tüntetnek fel, amely megmutatja, az Ön pontszámánál hány százalék vizsgázó ért el alacsonyabb pontszámot az utolsó hat vizsgán, beleértve az Ön vizsgáját is.
Mivel a jelenlegi vizsga tartalma és pontozási módszere eltér a régitől, a jelenlegi vizsga pontszámait nem lehet összehasonlítani a régi vizsga pontjaival.
A vizsgázók akkor sikeresek, ha minden kötelező vizsgarészt teljesítenek, és
Ha bármely pontozási rész pontszáma a minimumnál alacsonyabb, a vizsgázó elbukik, függetlenül az összpontszám nagyságától.
|
Szint |
Összpont |
Pontok pontozási részek szerint |
Nyelvi ismeretek (szókincs/nyelvtan) |
Olvasás |
Hallásértés |
|
N1 |
0–180 |
Összesített átmeneti ponthatár: 100 |
0–60 / részenkénti átmeneti ponthatár: 19 |
0–60 / 19 |
0–60 / 19 |
|
N2 |
0–180 |
90 |
0–60 / 19 |
0–60 / 19 |
0–60 / 19 |
|
N3 |
0–180 |
95 |
0–60 / 19 |
0–60 / 19 |
0–60 / 19 |
|
Szint |
Összpont |
Pontok pontozási részek szerint |
Nyelvi ismeretek (szókincs/nyelvtan)・Olvasás |
Hallásértés |
|
N4 |
0–180 |
Összesített átmeneti ponthatár: 90 |
0–120 / részenkénti átmeneti ponthatár: 38 |
0–60 / 19 |
|
N5 |
0–180 |
80 |
0–120 / 38 |
0–60 / 19 |
※ A fenti szabványokat a 2010. júliusi vizsgától alkalmazzák (N4 és N5 a 2010. decemberi vizsgától).
Ez annak ellenőrzésére szolgál, hogy a vizsgázó minden három elem – „Nyelvi ismeretek”, „Olvasás” és „Hallásértés” – tekintetében rendelkezik bizonyos szintű képességgel.
A vizsgát sikertelennek kell tekinteni, ha a vizsgázó kihagyja a kötelező részeket. Bár kap „Eredményjelentést” (Score Report), a vizsgarész pontjai nem jelennek meg, beleértve azokat a részeket is, amelyeket elvégzett.
Nem. A sikeres vagy sikertelen vizsgát csak azoknál lehet megállapítani, akik minden vizsgarészt teljesítenek minden vizsgaalkalomkor. Amennyiben csak a korábban elégtelen részt teszi le újra, úgy nem lehet sikeresnek nyilvánítani a vizsgát. A JLPT-t akkor tekintik sikeresnek, ha a következő alkalommal minden részt teljesít, és (1) az összpontszám eléri a minimálisan szükséges értéket, és (2) minden pontozási részben eléri a minimális pontot.