A Nemzetközi Japán Nyelvvizsga (Japanese-Language Proficiency Test, Japán Nyelvi Képesség Vizsga, a továbbiakban: JLPT) a Japán Alapítvány és a Japán Oktatási Csereprogramok és Szolgáltatások (JEES, korábban Japán Nemzetközi Oktatási Szövetség) közösen szervezett vizsgája.

A JLPT 1984 óta szolgál megbízható eszközként a nem anyanyelvi beszélők japán nyelvtudásának értékelésére és tanúsítására.

Míg az első évben 15 országban körülbelül 7000 vizsgázó volt világszerte, addig 2011-ben már 62 országban mintegy 610 000 vizsgázó próbált szerencsét.

Elmondható, hogy a JLPT a világ legnagyobb japán nyelvvizsgájává vált.

Az idő múlásával a tesztre jelentkezők egyre sokszínűbbé váltak, és a JLPT eredményeinek felhasználása is jelentősen kibővült: a nyelvi készségek mérésén túl szerepet kapott a munkaerő-felvételi szűrésben, az előléptetések és fizetésemelések értékelésében, valamint hivatalos képesítési formaként is.

A világ minden tájáról számos kiemelkedő fejlesztési javaslat érkezett, amelyek hozzájárultak a vizsga folyamatos megújulásához.

A JLPT folyamatos relevanciájának és pontosságának biztosítása érdekében a Japán Alapítvány és a Japán Oktatási Csereprogramok és Szolgáltatások 2010-ben bevezették a teszt felülvizsgált változatát.

Ez az új teszt teljes mértékben kihasználja a japán pedagógia és teszteléselmélet legfejlettebb kutatásait, és tükrözi az eredeti JLPT több mint 25 évvel ezelőtti bevezetése óta felhalmozódott hatalmas adatmennyiséget.

1. jellemző: A vizsga a feladatok elvégzéséhez szükséges kommunikatív kompetenciát méri.

A Japanese-Language Proficiency Test nemcsak (1) a japán nyelvi szókincs és nyelvtan ismeretét tartja fontosnak, hanem (2) azt a képességet is, hogy ezt a tudást a tényleges kommunikáció során alkalmazni tudjuk.

A különböző, nyelvhasználatot igénylő „mindennapi feladatok” elvégzéséhez nemcsak nyelvi ismeretekre, hanem azok gyakorlati alkalmazásának képességére is szükség van. Ezért a JLPT a japán nyelvi kommunikációs kompetenciát átfogó módon méri három elem alapján: a (1) mérésére a „Nyelvi ismeretek” (Language Knowledge), a (2) mérésére pedig az „Olvasás” (Reading) és a „Hallásértés” (Listening) szolgál.

A vizsga nagy létszámára való tekintettel a válaszokat géppel javítják.

Fontos megjegyezni, hogy a Japanese-Language Proficiency Test nem tartalmaz olyan részeket, amelyek közvetlenül a beszédkészséget vagy az íráskészséget mérnék.

2. jellemző: Válasszon egy megfelelő szintet az öt szint közül.

A Japanese-Language Proficiency Test öt szinten érhető el (N1, N2, N3, N4, N5). A japán nyelvtudás minél alaposabb mérésének érdekében a feladatokat minden szinthez külön tervezik.

Az N4 és az N5 az alapvető japán nyelv megértését méri, amelyet főként tantermi keretek között sajátítanak el. Az N1 és az N2 a japán nyelv megértését méri, amelyet a mindennapi élet széles körű, valós helyzeteiben használnak. Az N3 áthidaló szintet képez az N4/N5 és az N1/N2 között.

3. jellemző: Skálázott pontszámokkal pontosabban méri a japán nyelvtudást.

Annak ellenére, hogy minden tőlük telhetőt megtettek az egységesség biztosítására, elkerülhetetlen, hogy a vizsga nehézségi szintje kis mértékben eltérjen az egyes vizsgaalkalmak között.

A nyers pontszámok helyett a Japanese-Language Proficiency Test a „skálázott pontszámokat” alkalmazza. A skálázott pontszámok az egyenlősítési (equalization) módszeren alapulnak, és lehetővé teszik, hogy a vizsgázók teljesítménye ugyanazon a skálán mérhető legyen, függetlenül attól, mikor teszik le a vizsgát.

4. jellemző: A „JLPT Can-do önértékelési lista” elérhető.

Csak a tesztpontszámok és az eredmény (átment / nem ment át) önmagukban nem tükrözik, hogy a diákok valójában mire képesek japán nyelven a mindennapi életben.

Ezért a Japanese-Language Proficiency Test a teszteredmények értelmezéséhez referenciaként kínálja a „JLPT Can-do önértékelési listát”.

„Milyen tevékenységek elvégzésére képes valaki japán nyelven” témában kérdőíves felmérést végeztek körülbelül 65 000 vizsgázó körében a 2010-es és 2011-es JLPT-eken. Az eredményeket elemezték, és ezek alapján készült el a lista.

A lista a vizsgázók és mások számára is használható referenciaként, hogy elképzelést kapjanak arról, „mire képesek egy adott szint sikeres vizsgázói japán nyelven”.